(EN: Chronic liver congestion, RO: Stază hepatică cronică - Ficat de stază)

A nagyvérköri pangás jelei a legkorábban és legszembetűnőbben a májban alakulnak ki, ennek oka a szívhez való közelsége és gazdag vasculáris hálozatában rejlik. A pangás következtében, a kezdeti fázisában, kitágulnak a centrolobularis vénák majd a szomszédos sinusoidok. 

M: A máj megnagyobbodik, tokja feszes (ilyenkor a beteg fájdalmat jelezhet a jobb bordaív mögötti/alatti területen), állománya szederjes-vörös. Az alább ismertetett mikroszkópos képnek megfelelően szabad szemmel is jellegzetes elváltozások láthatók (pl. szerecsendió máj).

m: A folyamat kezdeti fázisában a centrolobularis véna és a körülötte levő sinusoidok kitágulnak, amit kokárda-májnak nevezünk. A folyamat előrehaladtával kialakul az idült májpangás, ilyenkor a pangásos területek kiterjedtebbek, a máj metszlapján sötét vörös területekként jelennek meg, váltakozva az ép területek világosbarna színével. A máj ezen megjelenését szerecsendió-májnak (hepar moschatum) nevezik, ugyanis ilyenkor a máj metszlapja emlékeztet a szerecsendió (nux moschatum) metszlapjára. Ha a pangás hosszabb ideig fennáll, a májsejtek, a tápanyag- és oxigén-ellátási zavarok miatt, zsíros dystrophiát szenvednek, ami máj metszlapjának a képét is megváltoztatja. Ilyenkor sárgás területek (a zsíros elfajulás miatt) váltakoznak a sötét-vörös pangásos területekkel (hepar adiposo­moschatum). 

Ha a pangást kiváltó tényezők tartósan fennállnak, a májban kötőszövet szaporulat jelenik meg, minek következtében állománya tömötté válik (hepar moschatum induratum). Ha idővel a kötőszövet szaporulatot májsejtpusztulás és kismérvű regeneratio követi akkor cirrhosis cardiacaról beszélünk. Az elnevezés azonban megtévesztő, hiszen soha nem alakul ki olyan mérvű kötőszövetes májszerkezet átépülés, ami a valódi cirrhosist jellemzi (lásd Máj betegségei címszó alatt).

1. ábra. A szerecsendió máj szabad szemmel is látható megjelenése

2. ábra. A pangásos máj mikroszkópos képe

3. ábra. Szerecsendió (nux moschatum)