(EN: Pulmonary congestion, RO: Stază pulmonară cronică/Plămân de stază, LAT: Induratio brunea pulmonis)

A tüdő súlyos pangásos állapotát, amelyet fokozatosan kialakuló kisvérköri nyomásfokozódás okoz idült tüdőpangásnak nevezzük. A heveny tüdővizenyővel ellentétben, a pangásos tüdőben a vér torlódása hosszú idő alatt alakul ki, így nem okoz tüdővizenyőt.

M:  A tüdők nagyobbak a szokásosnál. Az alveolaris septumok fibrosisa miatt a tüdők szívós, tömött tapintatúvá válnak és a nagyszámú siderophag sejt jelenléte miatt rozsdabarna színűek lesznek (induratio brunea pulmonis). Nyomásra a tüdőparenchima metszlapjáról bőséges, barnás folyadék ürül.

m: A tüdő capillariasi vérteltek, a vérsavó és vörösvértestek kilépése a capillarisok lumenéből az alveolaris szeptumokban a kötőszöveti rostok felszaporodását eredményezi. Ennek megfelelően az interstitiumban apró bevérzések láthatók. A vörösvértestek megjelennek úgy az alveolaris sövények interstitiumában mint az alveolaris üregekben is. A kijutott erythrocytákat rövid időn belül az alveoláris macrophagok bekebelezik. A vörösvértestek széteséséből származó haemoglobinból haemosiderin képződik, ami a macrophagok citoplazmáját sárgásbarnára festi. Ezen sejteket siderophag sejteknek  nevezzük és, a bronchusokon keresztül ürülve, szívbetegek köpetében is megjelenhetnek, ezért szívbajsejteknek is nevezik őket. Különleges festékekkel (pl. Pears-festés, Berlini-kék) a vastartalmú haemosiderin pigmentek kékre festődnek.

1. ábra. A pangásos tüdő mikroszkópos képe