(EN: Pulmonary infarction, RO: Infarct hemoragic pulmonar, LAT: Infarctus haemorrhagicus pulmonis)

A tüdő infarctusát egy tüdőosztóér (a. pulmonalis) ág elzáródása okozza, ami leggyakrabban thrombembolia következménye. Tüdőinfarctus csak akkor alakul ki, ha a betegnek egyidejűleg idült balszívfél elégtelensége is van. A tüdő kettős vérellátása miatt, az infarktus vérzéses jellegű (vörös infarctus).

A tüdő kettős vérellátása az, ami meghatározza a tüdőinfarctus szabad szemmel és mikroszkóposan megfigyelhető morfológiai elváltozásait. Ezért érdemes tisztázni, hogy miből áll a tüdő kettős vérellátása. Az oxigénben gazdag, tápláló vérellátást, mint bármelyik más szerv vagy szövet esetében, az aortából eredő osztóerek (aa. bronchiales) biztosítják, amelyekből majd gyűjtőereken (vv. bronchiales) keresztül az oxigénben szegény vér a v. cava superior rendszerbe jut. Ezen erek a nagyvérkör részei. A tüdő másik vérellátását a (jobb kamrából eredő) tüdőosztóerek rendszere által szállított oxigénben szegény vér jelenti, amely az alveolusok falában oszlik capillarishálozatra és gázcsere után, oxigénben gazdag vért szállítva, a tüdőgyűjtőerek rendszerébe szedődik össze, amelyek a bal pitvarba ömlenek. Ez utóbbi a tüdő funkcionális vérellátása, ami a szervezet egészének a szolgálatában áll.

Egészséges egyénben, akinél nincs balszívfél elégtelenség, nem alakul ki elhalás, ugyanis a tüdőszövet oxigénellátása nem szenved oly mértékű zavart, hogy az hypoxia általi szövetnecrosist okozzon. A tüdőosztóér egy ágának az elzáródása ilyenkor egy enyhe pangást okoz az ellátott területben, de ez nem súlyos és a bronchus osztóerek biztosítják az érintett tüdőszövet oxigénes táplálását, a keringési zavar ideje alatt. Más a helyzet azonban akkor, ha a betegnek balszívfél elégtelensége van. Ilyenkor ugyanis a tüdőgyűjtőerekben állandó nyomásfokozódás van, a balkamra elégtelen működése miatt. Ez a tüdőben jellegzetes elváltozásokat okoz, amit idült tüdőpangásnak nevezünk. Ha egy ilyen tüdőben záródik el egy tüdőosztóér, akkor annak súlyos következmányei lesznek, ugyanis a megnövekedett tüdőgyűjtőeres nyomás miatt nagymérvű pangás alakul ki az érintett területen (4. ábra). Ezt tovább súlyosbítja a bronchus osztóerek rendszerében -- ugyancsak a balszívfélelégtelenség miatt -- kialakuló elégtelenség. A kifejezett pangás tehát a tüdőgyűjtőerek megnövekedett nyomásának a következménye és bár nem hirtelen, de idővel súlyos hypoxia és tüdőszövet elhalás lesz a következmény. A tüdő lazább szerkezetének következtében és a kettős vérellátás miatt, az infarctus vérzéses jellegű.

M: Az érintett terület vöröses-lilás (szederjes), az ép tüdőszövettől élesen elhatárolódik, környezetéből enyhén kiemelkedik (1. ábra). Állománya tömött, törékeny. A tüdő metszlapján gyakran háromszög alakú területként jelenik meg, alapjával a tüdőfelszín (pleura), csúcsával a tüdőhilus fele mutatva. Alapos vizsgálattal, az infarktus csúcsi -- tehát a tüdő hilus fele mutató -- részében, meg lehet találni az elzáródást okozó beékelődött thrombust.

m: Mikroszkóposan megfigyelhető az idült pangás jeleit mutató, de egyébként ép tüdőszövet mellett az elmosódott szerkezetű, vérrel elárasztott, elhalt terület (2. ábra). Megfigyelhetők a szöveti elhalás jelei, úgy mint a sejtmagok eltűnése, fokozott eozinofilia és az érintett területben az elveolaris sövények árnyékképei ismerhetők fel, lumenük vörösvértestekkel telt. A vérzéses infarctust szenvedett terület határát a nagyobb kötőszövetes sövények határozzák meg, amelyek határt szabnak a vér más tüdőterületekre való behatolásának, ezért az infarctusos terület élesen elhatárolódik az ép tüdőszövettől. Az ép tüdőszövet határánal az alveolaris szeptumok sejtes elemei egyre jobban kivehetők, sejtmagok is megfigyelhetők. Itt már alveolocyták, phagocyták és leucocyták is megjelennek, vörösvértestekkel keveredve. Az infarctus széli részein az interstitiumban és az alveolusok üregében neutrophil granulocytákból álló beszűrődés figyelhető meg, amit demarcatiós szegélynek nevezünk. Az ép és elhalt tüdőparenchima határán az alveolaris sövények kiszélesedtek, tág lumenű ereket látunk. Megfigyelhető továbbá az ép tüdőszövetben az idült pangás szöveti jelei (lásd itt).

1. ábra. A tüdőinfarktus szabad szemmel látható megjelenése

2. ábra. A tüdőinfarktus mikroszkópos képe (kis nagyítás)

3. ábra. A tüdőinfarktus mikroszkópos képe (nagy nagyítás)

4. ábra. A tüdőinfarktus kialakulásának módja