(RO: Tromb, EN: Thrombus)
Thrombosisról beszélünk akkor, amikor a vér megalvad, érpályán belül, élő szervezetben. A keletkezett alvadékot vérrögnek (thrombusnak) nevezzük. Az élő szervezetben képződött thrombus nem azonos a halál beállta után megjelenő hullai véralvadékkal.
A thrombosist elősegítő tényezőket három csoportba soroljuk, ez a Virchow-triász, összetevői:
- az érfal endothel bélelésének sérülése
- a véráramlás megváltozása (általában lassulása vagy a lamináris jellegének megváltozása)
- a vér alvadékonyságának a fokozódása (amit összetételének a megváltozása okoz)
M: szabad szemmel a vérrög külleme összetételétől függ, megkülönböztetünk fehér, vörös és vegyes thrombust. A fehér thrombus a nagy osztóerekre jellemző, az érfalhoz szorosan tapad, fehéres-szürke színű, felszíne bordázott, morzsalékony. Kialakulása a vér alkotóelemeinek (leucocyták, thrombocyták, fibrin, kevés vörösvértest) a felrakódása útján történik, általában endothel-bélelés sérülés helyén. A vörös thrombus a gyűjtőerekre jellemző, az érintett érszakaszt szorosan kitölti, sötétvörös, az érfalhoz lazán tapad, nedvdús és lágy tapintatú. Kialakulásában a véráramlás lassubodásának, stagnálásnak van szerepe, összetételében sok vörösvértest van. A vegyes thrombus megjelenését az adja, hogy az összetételét adó elemek (leucocyták, thrombocyták, vörösvértestek, fibrinszálak) rétegesen helyezkednek el, ezért szürkésfehér és sötétvörös csíkok váltják egymást. Leggyakrabban az aorta és a szív aneurysmáiban fordul elő.
Időnkét szabad szemmel is megfigyelhető a vérrög réteges szerkezete, amikor a vörösvértestek és a leucocyták/thrombocyták külön rétegekben rakódnak fel, kialakítva a Zahn-féle vonalakat (lásd 2. és 3. ábrák).
m: a vérrög a hullai véralvadékkal szemben kifejezett rétegzettséget mutat. A thrombus csíkoltsága abból adódik, hogy a fibrinszálak között leococyták, thrombocyták és vörösvértestek vannak és ezen rétegek egymást váltogatva helyezkednek el (4. ábra). A vegyes thrombusban több rétegben helyezkednek el a fent említett összetevők; a vörös thrombusban dominálnak a vörösvértestek, míg a fehér thrombusban a dominálnak a fibrinszálak, a leucocyták és a thrombocyták, a vörösvértestek csak kis számban fordulnak elő.
A vérrög egyik lehetséges sorsa a szervülés vagy organisatio. A 5. és 6. ábrákon egy szervülő thrombus mikroszkópos képe látható. Az 5-ös ábrán látható, hogy a thrombus több helyen igen erősen tapad az ér falához, azzal szoros összefüggésben van. Az érfal irányából a thrombusba sarjszövet nyomul be, ami idővel lehetővé teszi -- új capillarisok kialakulása révén -- a thrombus recanalisatioját.
A vérrög és hullai véralvadék közötti különbségek
| Hullai véralvadék | Vérrög |
| Nedvdús, fénylik | Száraz, nem fénylik |
| Vérereket nem tölti ki szorosan | Az ereket szorosan kitölti (vörös thrombus) |
| Az érfalhoz nem tapad | Az érfalhoz erősen tapad |
| Az érből könnyen kihúzható | Tömöttebb |
| Borostyánsárga* vagy sötétvörös színű | Színe lehet sötétvörös, szürkés, sárga |
*lásd ábra
