Thrombus (vérrög)

(RO: Tromb, EN: Thrombus)

Thrombosisról beszélünk akkor, amikor a vér megalvad, érpályán belül, élő szervezetben. A keletkezett alvadékot vérrögnek (thrombusnak) nevezzük. Az élő szervezetben képződött thrombus nem azonos a halál beállta után megjelenő hullai véralvadékkal. 

A thrombosist elősegítő tényezőket három csoportba soroljuk, ez a Virchow-triász, összetevői:

  • az érfal endothel bélelésének sérülése
  • a véráramlás megváltozása (általában lassulása vagy a lamináris jellegének megváltozása)
  • a vér alvadékonyságának a fokozódása (amit összetételének a megváltozása okoz)

M: szabad szemmel a vérrög külleme összetételétől függ, megkülönböztetünk fehér, vörös és vegyes thrombust. A fehér thrombus a nagy osztóerekre jellemző, az érfalhoz szorosan tapad, fehéres-szürke színű, felszíne bordázott, morzsalékony. Kialakulása a vér alkotóelemeinek (leucocyták, thrombocyták, fibrin, kevés vörösvértest) a felrakódása útján történik, általában endothel-bélelés sérülés helyén. A vörös thrombus a gyűjtőerekre jellemző, az érintett érszakaszt szorosan kitölti, sötétvörös, az érfalhoz lazán tapad, nedvdús és lágy tapintatú. Kialakulásában a véráramlás lassubodásának, stagnálásnak van szerepe, összetételében sok vörösvértest van. A vegyes thrombus megjelenését az adja, hogy az összetételét adó elemek (leucocyták, thrombocyták, vörösvértestek, fibrinszálak) rétegesen helyezkednek el, ezért szürkésfehér és sötétvörös csíkok váltják egymást. Leggyakrabban az aorta és a szív aneurysmáiban fordul elő.

Időnkét szabad szemmel is megfigyelhető a vérrög réteges szerkezete, amikor a vörösvértestek és a leucocyták/thrombocyták külön rétegekben rakódnak fel, kialakítva a Zahn-féle vonalakat (lásd 2. és 3. ábrák).

m: a vérrög a hullai véralvadékkal szemben kifejezett rétegzettséget mutat. A thrombus csíkoltsága abból adódik, hogy a fibrinszálak között leococyták, thrombocyták és vörösvértestek vannak és ezen rétegek egymást váltogatva helyezkednek el (4. ábra). A vegyes thrombusban több rétegben helyezkednek el a fent említett összetevők; a vörös thrombusban dominálnak a vörösvértestek, míg a fehér thrombusban a dominálnak a fibrinszálak, a leucocyták és a thrombocyták, a vörösvértestek csak kis számban fordulnak elő.

A vérrög egyik lehetséges sorsa a szervülés vagy organisatio. A 5. és 6. ábrákon egy szervülő thrombus mikroszkópos képe látható. Az 5-ös ábrán látható, hogy a thrombus több helyen igen erősen tapad az ér falához, azzal szoros összefüggésben van. Az érfal irányából a thrombusba sarjszövet nyomul be, ami idővel lehetővé teszi -- új capillarisok kialakulása révén -- a thrombus recanalisatioját.

A vérrög és hullai véralvadék közötti különbségek

Hullai véralvadékVérrög
Nedvdús, fénylikSzáraz, nem fénylik
Vérereket nem tölti ki szorosanAz ereket szorosan kitölti (vörös thrombus) 
Az érfalhoz nem tapad Az érfalhoz erősen tapad
Az érből könnyen kihúzhatóTömöttebb
Borostyánsárga* vagy sötétvörös színűSzíne lehet sötétvörös, szürkés, sárga 

*lásd ábra




1. ábra. Vérrögök az aortában, súlyos atherosclerosis talaján

2. ábra. Vegyes thrombus, megfigyelhető a réteges szerkeet (Zahn-vonalak) -- (Dr. Bartha J. Róbert jóvoltából)

3. ábra. Vegyes thrombus, megfigyelhető a réteges szerkeet (Zahn-vonalak) -- (Dr. Bartha J. Róbert jóvoltából)

4. ábra. Vegyes thrombus mikroszkópos képe, megfigyelhető a vérrög rétegzettsége

5. ábra. Szervülő thrombus

6. ábra. Szervülő thrombus (nagy nagyítás)


*Az alábbi fényképen egy borostyánkő látható (ilyen színe is lehet a hullai véralvadéknak)
Comments