(RO: Pericardită fibrinoasă; EN: Fibrinous pericarditis; régies magyar elnevezés: Rostonyás szívkülhártyagyulladás)A pericardium heveny gyulladását számos kórtényező kiválthatja, a teljesség igénye nélkül, néhány ilyen ok*:
A pericarditis egyik morfológiai formája, amikor a gyulladásos izzadmány elsősorban fibrinből áll, ezt nevezzük fibrines pericarditisnek. M: a pericardiumon kezdetben finom fibrinhártya keletkezik, ami rövidesen vastagabb nyalábokká tömörül, a szívösszehúzódások miatt. Az erőteljes mozgások miatt a fibrines izzadmány a zsigeri szívburkon nagyjából párhuzamosan futó bolyhozottság formájában jelenik meg. A fali szívburok eltávolításakor a szívnek jellegzetes képe látható ilyenkor (1. ábra), amit cor villosumnak (szőrős szív) nevezünk. Tapintáskor érdes felszínként észlelhető. m: mikroszkóposan a szívburok megvastagodott, gyulladásos sejtek által beszűrt, míg felületén, eozinnal élénkpirosra festődő hálozatos szerkezetű felrakódás látható, ami a fibrinnek felel meg. A fibrinlepedék hézagaiban olykor leucocyták láthatók (2-4 ábrák). *Forrásanyag: Harrison's Manual of Medicine (International Edition), McGrawHill, 2005. p. 613 | 1. ábra. A fibrines pericarditis makroszkópos képe, megfigyelhető a lerakódott és összecsapzódott fibrin, ami a "szőrős szív" (cord villosum) jellegzetes képét adja 2. ábra. A fibrines pericarditis mikroszkópos képe, kis nagyítással 3. ábra. A fibrines pericarditis mikroszkópos képe, nagyobb nagyítással 4. ábra. A fibrines pericarditis mikroszkópos képe, nagy nagyítással, a kép bal oldalán látható sejtmentes eozinofil anyag a fibrin |
Általános patológia > 3. Gyulladás >