A sarcoidosis egy ismeretlen etiológiájú több szervrendszert érintő szisztémás megbetegedés. Korábbi elnevezése, morbus Boeck, első leírójához köthető. Általában 50 éve alatti egyéneket érint, maximális előfordulással 20-39 év között. Bár elvileg bármilyen szerv érintett lehet, mégis leggyakrabban (az esetek 90%-ban) az intratorachalis nyirokcsomók, tüdő, szem és bőr érintettek, illetve ezek kombinációja.

A betegség etiológiája vitatott, számos feltételezett etiológiai tényezőt neveztek már meg, vélhetően azonban a betegséget nem egyetlen ok váltja ki, hanem több antigén stimulus hatására kialakuló kóros T-sejt és antigén-prezentáló sejtaktiválás.

M: az érintett nyirokcsomók tömöttek és rugalmas tapintatúak, tuberculosissal ellentétben azonban nem kapaszkodnak össze és nincs bennük sajtos elhalás

m: a sarcoidosis szöveti megjelenési, az érintett szervtől függetlenül, azonos, éspedig összetett macrophag, illetve epithelid sejtek csoportja, amelyet lymphocyták öveznek. Az epitheloid macrophagok egy része egyesül, többmagvú órriássejteket képezve. Az epitheloid sejt széles eosinophil cytoplasmával rendelkezik, viszonylag nagy vesicularis nucleusal. Hosszabb ideje fennálló granulomák esetén a compact sejttömeg körül collagénből és fibroblastokból álló tokszerű szegély képződhet, olykor kifejezett fibrózissal. A granulomák közepén, tuberculosissal ellentétben, nincs kiterjed necrotikus szövettörmelék. Nem állandó jelleggel, de olykor az alábbiak is megfigyelhetők, bár ezek nem specifikusak sarcoidosisra:

• Schaumann-test: kalciumból és fehérjéből felépülő koncentrikus elrendeződésben laminál képződmények
• aszteroid test: csillag alakú zárvány

1. ábra. Többmagvú óriássejt, Schaumann-testel (forrás: Internet)

2. ábra. Többmagvú óriássejt, asteroid-testecskével (forrás: webpathology.com)