(RO: Hiperplazie benignă de prostată; EN: Nodular prostate hyperplasia)

A prostata hyperplasia (túltengés) a dülmirigy megnagyobbodásával járó kórfolyamat, amely középkorú férfiaknál (40 év után) már megjelenhet és a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. A kórfolyamat patogenesisében az androgén hormonoknak tulajdonítanak szerepet, főleg a dihidrostesztoszteronnak (DHT).

A tüneteket az alsó húgyúti obstrukció okozza: vizeletürítési zavarok, súlyos esetben kétoldali hydronephrosist okozhat, továbbá sürgető, gyakori vizelési kényszer, éjszakai vizelés. A húgyhólyagban maradó residualis vizelet növeli a húgyúti fertőzések kockázatát.

M: az elváltozás elsősorban a periurethralis prosztata-szövetből indulnak ki és nodularis jellege van; a prosztata megnagyobbodott, tömege akár a normális tízszeresére is nőhet; a metszlapon számos előemelkedő nodulus látható, amelyek az urethra prosztatikus szakaszát összenyomják, deformálják, lumenét szűk résnyire komprimálják; a nodulusok megjelenése lehet solid vagy cystás, ami a kitágult mirigyeknek felel meg.

m: szövettanilag a hyperplasiás szövetnek két összetevője van, változó mennyiségben:

• proliferáló mirigyállomány: a mirigyeket hengerhámsejtek, helyenként lapos hámsejtek bélelik; a proliferáló epithelium időnként papillaszerű kitüremkedéseket hoz létre; a mirigyek lumene helyenként tágult; a mirigylumenekben olykor fehérjékben gazdag, pangó szekréciós váladék látható (corpora amylacea)
• proliferáló fibromuscularis stroma: orsószerű sejtekből és kötőszövetből áll

1. ábra. Benignus prosztata hyperplasia, ezen a képen látható, amint a hyperplasiás prostata szövet a hólyag lumenébe terjed, felemelve annak alsó falát  (forrás)

2. ábra. Benignus prostata hyperplasia szöveti képe, megfigyelhető a két összetevő: a mirigyállomány és a fibromuscularis stroma

3. ábra. A proliferáló mirigyeket hengerhámsejtek, helyenként lapos sejtek bélelik