(RO: Seminom; EN: Seminoma)

A seminoma a leggyakoribb csírasejtes heredaganat. Klinikailag leggyakrabban a here fájdalmatlan megnagyobbodásában nyilvánul meg. Jól reagálnak a kemoterápiás és sugárterápiás onkológiai kezelésre.

A here csírasejtes daganatai primitív sejtekből indulnak ki, amelyekből seminoma (gonadalis sejtvonalnak megfelelően), illetve nem-seminoma (totipotens sejtpopuláció) típusú daganatok alakulnak ki. Ezek alapján az alábbi csírasejt eredetű daganattípusokat különböztetjük meg (egyszerűsített felosztás):

• seminoma
• nem seminoma:
• embrionális carcinoma
• szíkzacskó tumor (yolk-sac tumor)
• choriocarcinoma
• teratoma

A heretumorok többsége intratubularis csírasejt-neoplasia eredménye, amely kezdetben mint in situ elváltozás jelenik meg. Ez az elváltozások szinte minden csírasejtes heretumor szomszédságában megtalálható.

M: a seminoma nagyméretű, puha (velős/medulláris tapintatú), metszlapon homogén szerkezetű, szürkésfehér színű daganat. Az esetek nagy részében a herére korlátozódik, a tunica albugineat nem infirltrálja.

m: nagy sejtekből áll, éles citoplazma határokkal, a citoplazma gazdag glikogénben, ezért világos/áttetsző. A sejtmagok lekerekítettek, jól látható nucleolusal. A daganat stromája kötőszöveti elemekben szegény, de olykor fibrotikus septumok, kissebb egységekbe tagolják. A tumorszövetben lymphocytás beszűrődés figyelhető meg.

1. ábra. A seminom szöveti képe (kis nagyítás). A kép jobb oldalán a tunica albuginea, közvetlenül alatta comprimalt hereszövet látható, a kép nagy részét pedig daganatszövet foglalja el, amelyet kötőszöveti sövények kisebb lebenyekre osztanak