Szívizom infarktust valamely koszorúér vagy koszorúérág elzáródás okoz. Az érelzáródás legtöbbször coronariasclerosis talaján, következményes thrombosis miatt jön létre. Az elzáródás súlyos ischaemiát okoz, ami az ér által táplált izomszövet elhalását (necrosis) eredményezi.

A morfológiai elváltozások az érelzáródást követően nem alakulnak ki rögtön. Legkorábban elektronmikroszkóppal észlelhetők elváltozások a sejtorganellumok (főleg mitokondriumok) szintjén. Néhány óra elteltével megjelennek a fénymikroszkóppal is látható elváltozások, majd később a szabad szemmel is észlelhető morfológiai jelek.

A klinikai képet tipikus esetben retrosternalis, szorító, diffúz jellegű, olykor a bal felső karba sugárzó fájdalom jellemzi (angina pectoris).

M: a szabad szemmel észlelhető elváltozások az elzáródást követően néhány óra múlva (8-12 óra) jelennek meg, kezdetben az elhalt terület sápadtabb az ép szívizomhoz képest (agyagsárga), enyhe vöröses udvarral övezve (demarcatios zóna). Idővel sötétvörösebb árnyalatot ölthet, amennyiben az elhalt területbe a környező szövetből vörösvértestek hatolnak be (24-48 óra). A szívizom infarctus fehér (ischaemiás, vértelen) infarctusnak felel meg. Néhány nap múlva a terület barnásan elszíneződik és az elhalt szövet felpuhul (myomalacia cordis), ilyenkor fokozottan fennáll a szívfal ruptúra lehetősége. 

m: A mikroszkópos elváltozások az elzáródás után néhány órával (4-6 óra) jelennek meg és elsőként a magfestődés eltűnése figyelhető meg. A koszorúér elzáródás következtében kialakuló ischaemia súlyos hypoxiát okoz, ami a szívizom coagulatiós (alvadásos) elhalását okozza. Egy ideig a szöveti szerkezet megtartott, az izomrostok felismerhetőek, eozinnal erősebben festődnek (fokozott eosinophilia) és a sejtmagok hiányoznak. Megfigyelhető továbbá az elhalt izomrostok feltöredezése (fragmentatio) és kifejezett gyulladásos beszűrődés megjelenése az elhalt szövet szélén, majd annak teljes terjedelmében. Lásd továbbá Infarktus utáni hegszövet.

1. ábra. Szívizom infarktus szabad szemmel látható elváltozása, az ábra alsó harmadában látható kamrafal metszetén látható világosabb területek, a vértelen, elhalt szívizomrostoknak felelnek meg, ezeket demarcatiós zóna övezi

2. ábra. Szívizom infarktus szöveti képe, az ábra bal oldalán ép izomszövet található, középen tágult erek és gyulladásos (főleg neutrophil granulocyták) beszűrődés, míg a jobb oldalon elhalást szenvedett szívizom sejtek látszanak

2. ábra. Szívizom infarktus szöveti képe, megfigyelhetők az elhalás szöveti jelei: magfestés eltűnése, izomrostok feltöredezése és az eosinophilia fokozódása; az elhalt izomrostok között gyulladásos beszűrődés található